ismét és ismét

milyen már az megint, hogy álmodásról írsz, és aztán te álmodod azt?

milyen már

-mikor azt álmodod, hogy két nő veszekszik rajtad..s mindkettő magának követel..
-mikor azt álmodod,hogy hiányzik veszettül,s mikor felébredsz, nem tudod hova tedd az érzést, melyet az álom hagyott benned..
-mikor oda-odanézel, ahova nem volna szabad..
-mikor látod, vagy legalábbis úgy tűnik számodra, hogy elsuhanó autóból feléd tekintenek..
milyen már.

az milyen már megint

hogy egész éjszaka azt álmodod, hogy vele vagy.
s az is milyen már, hogy születésnapésházasság egy időpontra esik az esetetekben. egy időpontra az övé egy időpontra a tied. csak nem egyezik meg..

nem igaz

hogy miket álmodik az ember..az anyjáéknál voltam..ott volt ő is két gyerekkel..valahogyan összefutottunk az úton. arra már nem emlékszem tisztán hogy hogyan is, de valami olyasmi rémlik, hogy autóval voltunk mindketten, s úgy alakult, hogy követtem..vagy ő kért meg rá hogy kövessem, nem tudom már.
de ott voltam, s ahogy lépdeltem a ház felé, előbukkant a nővére, férje, s a gyerekeik. nyeltem egyet, közelebb léptem, s kezet nyújtottam a nővérének, s bemutatkoztam. ő csodálkozva nézett, hogy mi is ez.pironkodva mondtam, hogy olyan régen nem beszéltünk, hogy tán már nem is emlékszik rám. rámnézett, s tudtam, hogy nem haragszik. megöleltük egymást, a fülébe súgtam, ne haragudj, de nem tudtam másként tenni akkor csak így, hogy minden köteléket elvágok, megszakítok, nem keresek senkit. aztán bementünk a házba, ott volt az anyukája, megpusziltam, ott volt az apja, kikerekedett arccal, tüske hajjal. megsimogattam az arcát, s a nagyapámra emlékeztetett. s ott volt a nővére férje, akihez nem mentem oda, csak később, s mondtam neki hogy ne haragudjon, de zavarban voltam nagyon, s ő aztán átváltott nagybátyám arcára, minden bizonnyal azért, mert őt meg nem hívtam fel a névnapján, szóval elég furcsa álom volt ez. pláne, hogy aztán valahogy az is szóba került az álomban, hogy mit is keresek én ott, s erre sem én sem ő nem válaszolt, de a ki nem mondott válaszban ott volt amit a lelkünk mélyén tudtunk mindketten. mint ahogy azt is, hogy azért nem mondja, mert nem akar szétszakítani az én családomtól, s tudja, ha mondaná, mennék.
mondom, elég furcsa álom volt ez..