álmomban az, amire mindig is vágytam veled. annyira, annyira valódinak tűnt az érzés, amit éreztem, s tudtam álmomban hogy te is érzed..az a ragyogás, azok a szívet átjáró érzések, amikor ráébredsz, hogy igen..ezt kerested..ezt akartad..s végre boldog vagy..csak álltunk, öleltük egymást, mint a kamaszok, s voltak ott ismerősök is, s örültek,hogy nna végre..de én belőlük alig vettem észre valamit, csak te léteztél..
most mosolygok, mert visszagondolok rá, rád..aztán majd elszomorodom persze a valóságba visszalépve.
