gyere várlak

álmomban egy emeleti lakás folyosóján álltam,s kifele - lefele bámultam.
téged néztelek,s mintha rácsos hálón át tekintettem volna feléd. pont olyanon,mint amilyennel erzsóék kerítették  el az aranyjánoson huba elől a gangot.téged néztelek, s mentem volna hozzád, de csak álltam.aztán intettél, s hangod nem hallottam ugyan,de le tudtam olvasni a szádról: gyere,várlak..
én pedig csak álltam, álltam s nem tudtam mitévő legyek,hogyan szakadjak el örökre valamitőlvalakitől a lakás ajtaját átlépvén. valahogyan lettek mögöttem alakok,emberek,ismerősök, fogtam a kabátom, s tudtam,megyek...