annyi mindenről eszembe jutsz. apróságok,véletlenek újra és újra a te neved mondják, a te arcod vetítik elém, égetnek bele ismét az elmémbe.
céges vacsorán egy dal, a gyerekekkel oviba,iskolába kézenfogós sietés, utalás rád a kanapésoktól, egy fénykép, amin nem is te vagy, de arról a lakásról készült,ahol ott voltál te is,én is, és persze a szokásos álmodások.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése